Ez a kiegészítő bejegyzés a Dühből egyensúly c. sorozat szakirodalmi alapjait mutatja be. A sorozat célja az volt, hogy pedagógusok és szülők számára közérthetően, gyakorlati példákkal kiegészítve, de mégis szakmai keretben adjon kapaszkodót a düh megértéséhez és kezeléséhez. Az alábbi könyvek és programok gondolatai adták a háttérét a bejegyzésekben olvasható gondolatoknak.
Andrew Powell: A harag megértése (2008)
Powell könyve átfogó képet ad a
harag természetéről, pszichológiai hátteréről és társas hatásairól. Részletesen
bemutatja a harag fázisait: felgyülemlés – kitörés – lecsengés. Kiemelten
fontos része a „fortyogó fázis” leírása, vagyis az a pont, amikor a feszültség
már érezhető, de a kitörés még megelőzhető. A szerző hangsúlyozza, hogy a harag
nem ellenség, hanem fontos jelzés, amely szükségletekről és határokról szól.
Powell fázismodellje adta a 2. rész
keretét, a „fortyogó fázis” a 3. rész központi gondolata lett. A 4. részben az
önszabályozás fontosságát támasztotta alá, az 5. részben pedig a környezet
szerepének hangsúlyozását. A lezárásban is jelen van az üzenete: a düh tanulási
lehetőség, nem akadály.
Janoch
Mónika: Problémás viselkedések megelőzése és kezelése (2009)
A könyv rendszerezetten mutatja be a
problémás viselkedések elemzését és kezelését. Hangsúlyozza a kontextus
vizsgálatát (mi váltja ki, hogyan reagál rá a környezet, mi a következmény),
valamint a megelőzés szerepét: világos szabályok, kiszámítható keretek, pozitív
megerősítés. A beavatkozási technikák közé tartozik a modellálás, terelés,
alternatív viselkedés tanítása, shaping, time-out. A szerző egyértelműen
kiemeli: a büntetés nem hoz tartós változást.
Ez a szemlélet áthatotta a 2–3.
részt (a düh értelmezése kontextusban), a 4–5. részt (megelőzés, struktúrák,
pozitív kommunikáció). A pozitív visszajelzésről és a következetességről szóló
részek közvetlenül építettek a szakirodalom gondolataira.
Ez a szülőtréning-program magyar
nyelvű adaptációja. Hat lépésben mutatja be, hogyan támogathatják a szülők
ADHD-s gyermeküket. Fő elemei: rövid, világos és következetes szabályok;
pozitív megerősítés; vizuális eszközök (napirend, piktogramok); valamint a
szülői erőforrások védelme és a stresszkezelés.
A kézikönyv gondolatai erősen jelen
voltak a sorozat lezárásában: az ADHD-s gyermekek támogatásánál hangsúlyoztuk a
rövid szabályokat, a vizuális kapaszkodókat, a gyakori visszajelzéseket és a
szülői erőforrások fontosságát.
Kari
Dunn Buron & Mitzi Curtis: A csodálatos ötpontos skála (2012)
A könyv egy egyszerű, de hatékony
vizuális-verbális eszközt mutat be az érzelmek szabályozásának tanítására. Az
ötfokú skála segíti a gyermeket abban, hogy felismerje érzelmei intenzitását,
megnevezze őket, és stratégiákat rendeljen hozzájuk. Használható otthon,
iskolában és óvodában is, különösen ADHD-s és autizmus spektrumon lévő
gyerekeknél.
A skála a 4. részben került
megemlítésre, mint belső kapaszkodó; az 5. részben, mint közös nyelve, amelyet
a pedagógus, gyógypedagógus és szülő egyaránt alkalmazhat.
A Dühből egyensúly c. sorozatban bemutatott szakirodalmi gondolatok közös üzenete, hogy a biztonságos környezet támogatja a gyermek érzelmi intelligenciájának fejlődését, az önszabályozás kialakulását, és hosszú távon az önirányítás kibontakozását. A harag nem ellenség, hanem jelzés és tanulási lehetőség. A szülők, pedagógusok és gyógypedagógusok együttműködése biztosítja azt a keretet, amelyben a dühből valóban egyensúly születhet.