A kognitív viselkedésterápia alkalmazása a gyógypedagógiában - Bevezető


A témában tervezett több részes bejegyzéssorozatomban a kognitív viselkedésterápia elméleti és gyakorlati módszereit mutatom be: Perczel-Forintos D. – Mórotz K. szerkesztésében megjelent Kognitív viselkedésterápia (2019) c. könyv témámhoz kapcsolódó fejezeteinek feldolgozásával. 
Miért is lehetnek lényeges ezek az ismeretek egy (pszichopedagógia szakos) gyógypedagógus számára? 

A szakértői bizottság által kiállított szakértői vélemények főként ADHD-s tanulók esetében gyakran "viselkedésterápiában jártas" szakember, gyógypedagógus által történő ellátást határoznak meg a sajátos nevelési igényű tanulók számára. 

Saját gyakorlatomban azt tapasztalom, hogy ezt a jártasságot pszichopedagógia szakos gyógypedagógusoktól várják el, illetve az ő részvételüket tekintik evidenciának e területen. 
Azonban a viselkedésterápiában történő jártasságot, az ehhez szükséges alapvető ismereteket úgy szerezhetjük meg, ha tanfolyamokat, továbbképzéseket végzük e témában, illetve saját szakirodalmi feldolgozások alapján bővítjük ismereteinket. 

A viselkedés terápiája kifejezés annyiban releváns számunkra, gyógypedagógusok számára, hogy a saját területünkön és szakmai kereteink, lehetőségeink között végezzük a gyermekek megsegítését, viselkedésük pozitív irányba történő alakítását. 
Nagyon jó lehetőséget nyújtanak a szakismeretek bővítésére a Vadaskert Alapítvány szakemberei által tartott akkreditált képzések, amelyek különböző szakterületekről érkező jelentkezők számára ajánlottak, például: 
  • egészségügyi szakdolgozóknak, illetve az egészségügyön kívül, 
  • pedagógiai vagy szociális területen dolgozó szakembereknek, 
  • pszichológusoknak, 
  • pedagógusoknak, 
  • fejlesztőpedagógusoknak, 
  • pszichopedagógusoknak
  • iskolapszichológusoknak, 
  • gyermek-és ifjúságvédelmi felelősöknek, 
  • mentálhigiénés szakembereknek.  
A viselkedésterápiában való jártasságot nemcsak a gyermekekkel, tanulókkal történő foglalkozások során, hanem a pedagógusok, szülők támogatásában is használnunk kell, ezért nagyon fontos, hogy biztos alapokra helyezzük a tudásunkat. 

Mivel e képzés elvézésekor az ADHD elméleti alapjairól már elég szerteágazó ismeretekkel rendelkeztem, számomra a konkrét segítségnyújtás megismerése, viselkedésterápiás program felépítésébe történő betekintés, a keretek, szabályok, napirend, jutalmazás konkrét használatának, a kommunikációs stratégiák alkalmazási lehetőségeinek és a szülőtréning tartalmának megismerése adott nagyon sok segítséget a munkámhoz. 

A gyermek viselkedésterápiás támogatása a habilitációs foglalkozásokon kétszemélyes helyzetben, illetve a pedagógusokkal, szülőkkel történő tudatosan megtervezett közös munka folyamán bontakozik ki. A "viselkedésterápiában jártas" szakembernek ezért szakmai felelőssége mindhárom terület folyamatos összehangolása.

A viselkedésterápia alkalmazásával kapcsolatos szakmai tudás bővítéséhez számos szakirodalmat áttanulmányoztam, és ezek egyike a fent jelzett Kognitív viselkedésterápia c. tankönyv is, amelyből a témával kapcsolatos legalapvetőbb és legfontosabb ismereteket lehet megszerezni. 

Az elméleti alapokat a viselkedés alakulásának és befolyásolásának tanuláslélektani alapjai, valamint a viselkedésterápia módszereinek bemutatásával vázolom fel, majd A figyelemhiányos hiperaktivitászavar kognitív viselkedésterápiája c. fejezet alapján mutatok be konkrét eszközöket és módszereket, amelyeket ADHD-s gyerekekkel a gyakorlatban is alkalmazhatunk a gyógypedagógiai munka folyamán.

A kognitív viselkedésterápia alkalmazása a gyógypedagógiában 

Bevezető
(4) A kognitív viselkedésterápia elemeinek alkalmazása figyelemhiányos hiperaktivitás zavar esetén - Elméleti alapok 
(5) Viselkedésterápiás módszerek a gyakorlatban, az ADHD kezelésében