A szakemberek megállapításai szerint a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar kialakulásának okai nem teljesen tisztázottak.
Az öröklődés, vagyis genetikai okok mellett felmerülhet a méhen belüli élet, illetve a szülési folyamán elszenvedett sérülés, valamint az idegrendszer funkcionális éretlensége is.
Ezen felül környezeti, szociális, családi okok és kiemelkedően erős stresszhatás is feltételezhető a háttérben.
Az öröklődés, vagyis genetikai okok mellett felmerülhet a méhen belüli élet, illetve a szülési folyamán elszenvedett sérülés, valamint az idegrendszer funkcionális éretlensége is.
Ezen felül környezeti, szociális, családi okok és kiemelkedően erős stresszhatás is feltételezhető a háttérben.
Mindezek közül több körülmény együttes hatása hozza létre az ADHD fogalmával leírható tünetegyüttest.
A biológiai tényezőkkel kapcsolatban a kutatók kimutatták a genetikai hajlamot, illetve a komplex öröklődési mintázatot. Mit jelent ez?
Mivel a szülők génjei összeadódnak, ha a szülőpár tagjai mindketten hordozzák a géneket, de náluk az ADHD nem nyilvánult meg, a gyermeküknél nagy eséllyel meg fog jelenni, illetve azt is megállapították, hogy az ADHD-t hordozó gén több más probléma (például diszlexia) kialakulásáért is felelős lehet.
Mivel a szülők génjei összeadódnak, ha a szülőpár tagjai mindketten hordozzák a géneket, de náluk az ADHD nem nyilvánult meg, a gyermeküknél nagy eséllyel meg fog jelenni, illetve azt is megállapították, hogy az ADHD-t hordozó gén több más probléma (például diszlexia) kialakulásáért is felelős lehet.
Az ADHD-s gyermekek agyában fizikai elváltozásokat is észrevettek: a két agyfélteke egymáshoz viszonyított méretében különbözik a normál agytól, és másként is működik, mint a normál agy. A fenti kép a kétféle agyi működést jól illusztrálja (a piros színnel jelzett területek az agyi aktivitás szintjét mutatják).
Ennek a másfajta agyi működésnek az oka az idegpályák működési zavara. Agyunk elülső része (frontáis vagy homloklebeny) vezérlőként működik, itt történik a végrehajtó funkciók irányítása. Az innen induló ingerületek a megfelelő idegpályákon tovább jutnak az agy különböző részeire. A továbbítást ingerület-átvivő anyagok végzik (neurotranszmitterek). ADHD-ban azonban a továbbítás másként történik, mint az egészséges agyban, mivel a hibás gének miatt az átvivő anyag termelése alulműködik, és ez hátrányosan befolyásolja a gátló funkciók működését.
A gátlás nem egy döntés, hanem a gyerek fejében végbemenő folyamat eredménye, egy mentális folyamat, ami korlátoz egy akciót, egy érzelmet vagy egy gondolatot. ADHD-ban ez a folyamat genetikailag kódoltan hibás.
Számunkra, pedagógusok számára is nagyon fontos, hogy megértsük, hogyan befolyásolja mindez a viselkedést, illetve a tanulási tevékenységet, mert az okok megértése segíthet a viselkedéshez és a gyermekhez való attitűd pozitív irányba való változásában.
A működési zavar miatt az ADHD-s gyermek számára
- nehéz a szándékos cselekedetek tervezése,
- nehéz a viselkedés megszervezése,
- a cselekvési stratégiák kialakítása - tetteinek következményét nem tudja előre mérlegelni
- jellemző az automatikus válaszokat gátló agyi mechanizmusok fenntartásának képtelensége, vagyis az automatikus válaszok gátlása, ami az idegrendszer által kiadott parancsok végrehajtásának alapfeltétele. Így komoly nehézségek vannak a viselkedési reakciók gátlásával (mozgás, beszéd, várakozás, indulatok kontrollja).
A fent leírt folyamat megnyilvánulása a kognitív funkciókban a gyenge munkamemória és figyelmi kontroll, a viselkedésben pedig az alkalmazkodás és önszabályozó funkciók alacsony szintje, valamint az idegrendszer aktivitási szintjének zavarai.
