A gyógypedagógia, az érzelmi fejlődés és a viselkedésfejlesztés blogja. Minden viselkedés mögött történet van – érdemes meghallgatni.
Dühből egyensúly – A gyermeki harag megértése és kezelése (6) A belső biztonság felfedezése
Ezzel sorozatunk végére értünk. A sorozat egyes részeiben végigkövettük, hogyan jelenik meg a düh a gyermekek életében, milyen fázisokon megy keresztül, hogyan ismerhetjük fel a korai jeleket, milyen önszabályozási eszközöket taníthatunk, és hogyan támogathatjuk közösen – szülőként, pedagógusként, gyógypedagógusként – a fejlődést.
Dühből egyensúly – A gyermeki harag megértése és kezelése (5) Együtt könnyebb – a dühkezelés közös terepei
Az előző részben láttuk, hogyan taníthatjuk a gyermeket arra, hogy
felismerje és szabályozza saját érzelmeit. Most azt nézzük meg, hogyan fonódik
össze mindez a pedagógus, a gyógypedagógus és a szülő közös munkájában, és
milyen jelekből látszik, hogy valóban működik a rendszer.
A gyermek számára a legerősebb tanulási forma a felnőtt viselkedésének megfigyelése. Ha a szülő vagy pedagógus a saját dühét tudatosan kezeli, ezzel közvetlen példát ad. Nem baj, ha a felnőtt is kibillen, a lényeg az, hogy láthatóvá tegye a szabályozás folyamatát: kimondja, hogy mérges lett, majd mély levegőt vesz, vagy rövid szünetet tart, mielőtt újra megszólal. Az óvodai és iskolai helyzetekben a pedagógus reakciói különösen erős üzenetek: ha zaj vagy provokatív viselkedés közben lassít, nyugodtan újrafogalmazza a szabályt, vagy csendesen számol, azzal azt modellezi, hogy a düh és a frusztráció biztonságosan kezelhető. Ezek az apró önszabályozó lépések gyakran többet tanítanak a gyermeknek, mint bármely szóbeli magyarázat, mert az érzelmek kezelését elsősorban a felnőtt példájából tanulja meg.
Dühből egyensúly – A gyermeki harag megértése és kezelése (4) Belső kapaszkodók – a gyermek önszabályozásának támogatása
Ebben a részben egy újabb fontos lépcsőfokhoz érkezünk: a dühkezelés hosszú távú célja nem
az, hogy a gyermek dühkitöréseinek megelőzésében és az indulatkezelésben a
felnőtt folyamatosan részt vegyen, hanem hogy a fejlődési-érési folyamat során
a gyermek egyre inkább képessé váljon önszabályozásra.
Az önszabályozás – vagyis annak képessége, hogy a gyermek felismerje saját
izgalmi szintjét, és megfelelő érzelemszabályozó
stratégiákat alkalmazzon – a fejlődés egyik kulcsterülete.
Dühből egyensúly – A gyermeki harag megértése és kezelése (3) A közelgő vihar jelei – hogyan előzzük meg a kitörést?
A düh három fázisának megismerése után most arra
a szakaszra fókuszálunk, amikor a gyermek feszültségi állapota már erősen a
robbanás felé közeledik. Ez a pillanat nagyon kényes: a pedagógus még
megpróbálhatja megelőzni a kitörést, de már kevés az idő, és a gyermek
idegrendszere feszültséggel telített. Az ilyen helyzetekben azonnali reagálásra
van szükség. Lássuk, melyek az azonnal alkalmazható eszközök.
Dühből egyensúly – A gyermeki harag megértése és kezelése (2) A düh fázisai
Az előző részben arról volt szó, miért fontos megértenünk a düh természetét, és hogyan segíthet bennünket, ha nem pusztán problémaként, hanem jelzésként tekintünk rá. A gyermek haragja mindig üzen valamit: túl sok az inger, túl nagy a frusztráció, vagy egyszerűen nem tudja kifejezni, mi zajlik benne.
Dühből egyensúly – A gyermeki harag megértése és kezelése (1) Bevezetés
Kevésbé tapasztalt
gyógypedagógusként sokszor előfordult velem, hogy óvodás vagy alsó tagozatos
ADHD-s gyermekek pedagógusai, szülei kértek tőlem segítséget a sorozatos
dühkitörések kezelésében. Elmondták, mit tapasztalnak, és abban várták a
támogatásomat, hogy mondjam el, amikor a dühkitörés éppen zajlik, mit tegyenek,
hogyan oldják meg a helyzetet. Volt, hogy hívtak: „Itt a dühkitörés, itt és
most csinálj valamit, mégis csak te vagy a gyógypedagógus, neked értened kell hozzá...”
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)





