Dühből egyensúly – A gyermeki harag megértése és kezelése (6) A belső biztonság felfedezése

Ezzel sorozatunk végére értünk. A sorozat egyes részeiben végigkövettük, hogyan jelenik meg a düh a gyermekek életében, milyen fázisokon megy keresztül, hogyan ismerhetjük fel a korai jeleket, milyen önszabályozási eszközöket taníthatunk, és hogyan támogathatjuk közösen – szülőként, pedagógusként, gyógypedagógusként – a fejlődést. 

Dühből egyensúly – A gyermeki harag megértése és kezelése (5) Együtt könnyebb – a dühkezelés közös terepei

Az előző részben láttuk, hogyan taníthatjuk a gyermeket arra, hogy felismerje és szabályozza saját érzelmeit. Most azt nézzük meg, hogyan fonódik össze mindez a pedagógus, a gyógypedagógus és a szülő közös munkájában, és milyen jelekből látszik, hogy valóban működik a rendszer.

A gyermek számára a legerősebb tanulási forma a felnőtt viselkedésének megfigyelése. Ha a szülő vagy pedagógus a saját dühét tudatosan kezeli, ezzel közvetlen példát ad. Nem baj, ha a felnőtt is kibillen, a lényeg az, hogy láthatóvá tegye a szabályozás folyamatát: kimondja, hogy mérges lett, majd mély levegőt vesz, vagy rövid szünetet tart, mielőtt újra megszólal. Az óvodai és iskolai helyzetekben a pedagógus reakciói különösen erős üzenetek: ha zaj vagy provokatív viselkedés közben lassít, nyugodtan újrafogalmazza a szabályt, vagy csendesen számol, azzal azt modellezi, hogy a düh és a frusztráció biztonságosan kezelhető. Ezek az apró önszabályozó lépések gyakran többet tanítanak a gyermeknek, mint bármely szóbeli magyarázat, mert az érzelmek kezelését elsősorban a felnőtt példájából tanulja meg.

Dühből egyensúly – A gyermeki harag megértése és kezelése (4) Belső kapaszkodók – a gyermek önszabályozásának támogatása

Ebben a részben egy újabb fontos lépcsőfokhoz érkezünk: a dühkezelés hosszú távú célja nem az, hogy a gyermek dühkitöréseinek megelőzésében és az indulatkezelésben a felnőtt folyamatosan részt vegyen, hanem hogy a fejlődési-érési folyamat során a gyermek egyre inkább képessé váljon önszabályozásra. Az önszabályozás – vagyis annak képessége, hogy a gyermek felismerje saját izgalmi szintjét, és megfelelő érzelemszabályozó stratégiákat alkalmazzon – a fejlődés egyik kulcsterülete.

Dühből egyensúly – A gyermeki harag megértése és kezelése (3) A közelgő vihar jelei – hogyan előzzük meg a kitörést?

A düh három fázisának megismerése után most arra a szakaszra fókuszálunk, amikor a gyermek feszültségi állapota már erősen a robbanás felé közeledik. Ez a pillanat nagyon kényes: a pedagógus még megpróbálhatja megelőzni a kitörést, de már kevés az idő, és a gyermek idegrendszere feszültséggel telített. Az ilyen helyzetekben azonnali reagálásra van szükség. Lássuk, melyek az azonnal alkalmazható eszközök.

Dühből egyensúly – A gyermeki harag megértése és kezelése (2) A düh fázisai

Az előző részben arról volt szó, miért fontos megértenünk a düh természetét, és hogyan segíthet bennünket, ha nem pusztán problémaként, hanem jelzésként tekintünk rá. A gyermek haragja mindig üzen valamit: túl sok az inger, túl nagy a frusztráció, vagy egyszerűen nem tudja kifejezni, mi zajlik benne.

  

Dühből egyensúly – A gyermeki harag megértése és kezelése (1) Bevezetés

Kevésbé tapasztalt gyógypedagógusként sokszor előfordult velem, hogy óvodás vagy alsó tagozatos ADHD-s gyermekek pedagógusai, szülei kértek tőlem segítséget a sorozatos dühkitörések kezelésében. Elmondták, mit tapasztalnak, és abban várták a támogatásomat, hogy mondjam el, amikor a dühkitörés éppen zajlik, mit tegyenek, hogyan oldják meg a helyzetet. Volt, hogy hívtak: „Itt a dühkitörés, itt és most csinálj valamit, mégis csak te vagy a gyógypedagógus, neked értened kell hozzá...”

A kognitív viselkedésterápia alkalmazása a gyógypedagógiában (3) Viselkedésterápiás módszerek: Az operáns kondicionálás

Az operáns kondicionálás a tanuláslélektan alapjaira építve hatékony eszközt kínál a viselkedés célzott megváltoztatására. A módszer lényege, hogy a viselkedés gyakoriságát és intenzitását a rá következő események tervszerű alakításával befolyásoljuk, elősegítve így az új viselkedési minták kialakulását, az adaptív viselkedések megerősítését, valamint a nem kívánatos viselkedések csökkentését. 

Az alábbiakban részletesen bemutatom az operáns kondicionálás különböző terápiás alkalmazásait, a viselkedésformálás módszereit, a nemkívánatos viselkedések kezelésének stratégiáit. 

A kognitív viselkedésterápia alkalmazása a gyógypedagógiában (2) A viselkedésmódosítás tanuláslélektani alapjai

A viselkedésmódosítás tanuláslélektani alapjai az emberi viselkedés tudatos alakítására és fejlesztésére irányulnak. 

A cél új viselkedésformák kialakítása, a kívánt viselkedések megerősítése, valamint a nem kívánatos mintázatok csökkentése vagy kiiktatása. 

A folyamatban kiemelt szerepet kapnak a tanulási környezet, a megerősítési stratégiák és célzott technikák.

A kognitív viselkedésterápia alkalmazása a gyógypedagógiában (1) Viselkedés és tanulás

A viselkedésterápia az emberi viselkedés megértésére és formálására épülő tudományág. Az elmélet alapja, hogy a viselkedés tanult folyamat, így megfelelő módszerekkel az adaptív viselkedés is elsajátítható. Bejegyzésemben bemutatom a viselkedésterápia alapvető mechanizmusait, mint a klasszikus és operáns kondicionálást, valamint a modelltanulást, amelyek hozzájárulnak a viselkedés hatékony és tartós formálásához. 

A kognitív viselkedésterápia alkalmazása a gyógypedagógiában - Bevezető

A témában tervezett több részes bejegyzéssorozatomban a kognitív viselkedésterápia elméleti és gyakorlati módszereit mutatom be: Perczel-Forintos D. – Mórotz K. szerkesztésében megjelent Kognitív viselkedésterápia (2019) c. könyv témámhoz kapcsolódó fejezeteinek feldolgozásával. 

A gyermeki kötődés szerepe, alakulása iskolai környezetben

Az elmúlt időszakban két szempontból is alkalmam volt mélyrehatóbban foglalkozni a kötődés témájával, ezen belül is, szakirodalmi betekintést nyertem a pedagógus és a gyermek közötti kötődés témakörébe. 

   E témakörről azért tartom fontosnak egy önálló bejegyzés elkészítését, mert a téma bővebb kifejtése jobban megvilágítja egy előző posztban említett terület fontosságát (a gyermek megismerése, elfogadása és a bizalmi kapcsolat kiépítése), és némi gyakorlati támpontot, illetve motivációt is adhat ennek megvalósításában.

Gyógyító beszélgetés a gyógypedagógiai munkában 1. rész

Mi a gyógyító beszélgetés? Miért és hogyan van jelentősége a gyógypedagógiai, pedagógiai munkában, hol és hogyan használhatjuk, milyen eszközök és módszerek állnak rendelkezésünkre a használatához, és milyen kompetenciák jogosítanak fel bennünket, gyógypedagógusokat, az alkalmazásukra. 

 Ezeket a kérdéseket igyekszem megválaszolni e bejegyzésemben, pszichológiai és gyógypedagógiai szakirodalmak tanulmányozása alapján, elsősorban Tringer László: Gyógyító beszélgetés c. könyve és Győri Miklós – Billédi Katalin – Bolla Veronika által szerkesztett A humán fogyatékosságok pszichológiája – A gyógypedagógiai pszichológia alapjai c., az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara által 2023-ban kiadott tankönyv A segítő kapcsolat, a segítő szerep pszichológiája c. fejezetének felhasználása által. 

Tapsolós játékok 6. HALADÓ - Body Songs - Challenge #1

 

Tapsolós játékok 5. HALADÓ - Body Percussion 6/8

 

Tapsolós játékok 4. HALADÓ - Dance Monkey

 

Tapsolós játékok 3. Testdobolás (Body Percussion)

 

Tapsolós játékok 2. Seven Clap

 

Tapsolós játékok 1. Mochi Hand Clapping

 

A ritmuskészség fejlesztésének szerepe ADHD-s gyermekek esetében

A zene és a ritmus segíti a figyelem, a koncentráció, a motorikus készségek és az önszabályozás javítását, és bizonyítottan pozitív módon befolyásolhatja az ADHD-s gyerekek képességeinek fejlődését, mivel komplex módon fejleszti figyelmi, motoros és viselkedési képességeket, és ez által segít a mindennapi kihívások hatékonyabb kezelésében.

Reflexió: Carol S. Dweck: Tudati beállítódás – a siker új pszichológiája...

Egy a tudati beállítódás két formájáról szóló cikket tanulmányozva, úgy gondolom, a hiperaktív figyelemzavarral küzdő gyermekek szempontjából fontos is ismereteket nyújt, ezért teszem közzé a blogon a cikkről írt reflexiómat. (A szerző könyve a linken érhető el.)
Ebben a bejegyzésben a cikk olvasásának eredményeképpen született gondolataimat írtam le. 

A szerző a cikkben feldolgozott, kétféle alapbeállítódás: a rögzült és a termékeny tudati beállítódás bemutatását azzal a kérdéssel kezdi, hogy az emberi tulajdonságok vajon megváltoztathatók vagy sem.

Mi lehet a következménye egyik, illetve másik feltételezés igazságának?